Egy gyülekezet kérése lelkipásztorához

GY GYÜLEKEZET KÉRÉSE LELKIPÁSZTORÁHOZ



Valamit nyugodtan elhihetsz nekünk! Mi olyan prédikációt várunk tőled, amelyek cselekvésre ösztönöznek bennünket, olyan prédikációkat, amelyek nem csengenek simán a fülünkben. Arra várunk, hogy megmutasd feladatainkat és utasíts bennünket.

Ne mondj a szószékről semmit, amit éppúgy nem mondhatnál vagy nem mondanál az emberekkel való beszélgetés közben.

Köszönjük, ha van időd számunkra, de legyen időd nyugodtan családod számára is. A te feleségednek is legyen férje, s gyermekeidnek is legyen apjuk.

Rágalmak mindig érhetnek. De te ne adj rájuk. Nem érdemes velük foglalkozni. Neked fontosabb tennivalód is van.

Legyen bátorságod az egyházi középszerűség árjával szemben úszni.

Ha valóban tiszta a lelkiismereted és nyugodt, félénken kacsingatva ne légy kíméletes.

Ha valahonnét visszhangot vártál és azt nem hallod, ne bátortalanítson el: a legtöbb dolog anélkül növekszik, hogy lármát csapna.

Ne felejtsd, amit hiszen te jobban tudsz, mint mi: hogy gyülekezeti életünk elevensége nem a gyülekezeti rendezvények nagy számától függ.

Ha az istentiszteletre megyünk, ne bennünket szidjál azok helyett, akik nem jöttek el.

Mi szeretjük bibliánkat a nyelvéért is, de tőled nemcsak betűket akarunk hallani.

Szeress bennünket – mindennek ellenére is! Nem kell feltétlenül mindenütt ott lenned! Idődet a fontos dolgokra szenteld.
("Der Sonntag" c. hetilapból.)