1. Miért kell nekünk Isten vezetésére figyelnünk?

• Isten megígérte, hogy vezeti azokat, akik Vele járnak.

„Bölcsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” (Zsoltár 32, 8.)

• Jézus a Jó pásztor, aki ismeri az övéit és vezetni akarja őket.

„… a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti őket… a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját”. (Jn 10, 3-4.)

• Isten akarja, hogy megtudjuk akaratát.

 „… hogy tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén.” (Kol 1, 9.) „Éppen ezért ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” (Ef 5, 17.)

• Istennek terve van az életünkkel.

 „Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Ef 2, 10.)

• Isten szeret minket és a legjobbat akarja nekünk.

„… hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12, 2.) „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” (Jer 29, 11.)

2. Milyen formában adja Isten az Ő vezetését?

·        A Biblián keresztül az Ige által

A Szentírás fedi fel számunkra Isten általános akaratát, ami mindenhol, minden körülmények között, mindenkire érvényes. A bibliából nagyon sok dologról megtudhatjuk Isten véleményét. Például azt, hogy bizonyos dolgok rosszak. Teljesen bizonyosak lehetünk abban, hogy ilyesmire nem indít minket Isten. Pl. házasságtörés vagy adócsalás, ezekben nem kell vezetést kérnünk, mert ezekről egyértelműen tudjuk, hogy nem Istentől valók.

De vigyáznunk kell arra, hogy jól használjuk a Bibliát, és ne úgy, mint egy jóskönyvet. Ne úgy keressük a Bibliában Isten akaratát, hogy, valahol kinyitjuk találomra a Bibliát és elolvassuk azt, amit először meglátunk. Legyenek kialakult rendszeres és módszeres bibliaolvasási szokásaink, és fel fogjuk fedezni, hogy milyen találóak mindenkori körülmények között az egyes napokra kerülő részek.

·        A Szentlélek által

Isten vezetése mindig nagyon személyes dolog. Amikor megtérünk és átadjuk az életünket Istennek, Isten Szentlelke lakozást vesz bennünk és elkezd velünk beszélgetni. Meg kell tanulni meghallani a hangját. Jézus azt mondta, hogy az ő juhai (követői) felismerik a hangját (Jn 10, 4-5).

Isten az ő Szentlelke által különböző módon szólíthat meg minket:

-         amikor imádkozunk (Ha nem csak mi akarunk kérni, de hajlandóak vagyunk Isten kérését is meghallani. Az imádság legyen kétirányú beszélgetés!)

-         erős vágyat ad valaminek a megtételére („Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” Fil 2, 13.)

-         szokatlan események által (angyal, látomás, álom segítségével)

·        A józan ész használata által

Isten nem várja el tőlünk, hogy a megtérésünkkor eldobjuk magunktól a józan eszünket. A Biblia gyakran buzdít minket a gondolkodásra és arra, hogy használjuk az eszünket. „Gondolkozz azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts.” (2Tim 2, 7).

·        A komoly hitben járó testvérek tanácsa által

A példabeszédek könyve gyakran tanácsolja, hogy keressük a bölcs tanácsadókat. „A bolond helyesnek tartja a mag útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra”. (Péld 12, 14.). A legjobb tanácsadók általában olyan bölcs és tapasztalt istenfélő keresztények, akiket tisztelünk. Fontos dolog tanácsot kérni, de nem szabad elfelejteni, hogy döntéseink ránk és Istenre tartoznak. Mi vagyunk a felelősek a döntéseinkért, nem háríthatjuk másra a felelősséget. A komoly hitben járó testvérek tanácsa része Isten vezetésének, de nem ez az egyetlen, amire alapoznunk kell.

·        A körülmények adta jelek által

Végső soron minden esemény Isten kezében van. „Az embernek értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.” (Péld 16, 9). Isten néha kinyit (1Kor 16, 9), néha pedig becsuk ajtókat (1Kor 16, 9.). Van, amikor a körülmények és az időzítés egyértelműen Isten kezére utalnak (1Móz 24.).

Meg kell tanulni türelemmel várakozva figyelni az Isten vezetésére. Néha úgy tűnik, Isten vezetése abban a pillanatban megnyilvánul, amikor kérjük (1Móz 24.), de gyakran sokkal tovább tart a dolog, néha hónapokig, vagy évekig is. Ilyenkor olyan türelemre van szükségünk, amilyen Ábrahámnak volt (Zsid 6, 15.).

Van úgy, hogy halljuk, amit Isten mond, de eltévesztjük az időzítést. (Pl. József története 1Móz 37-50.).

Pál apostol azt írta: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.” (Róm 8, 28.). Amíg mi akadozva keressük Istennek az életünkre vonatkozó akaratát a Biblia olvasásával, a Szentlélek késztetésére való figyelés által, a józan ésszel gondolkozva, beszélgetésekben a hívők tanácsa alapján, vagy a körülmények adta jeleket fürkészve és várakozva, addig, s aközben Isten mellék lép és mindenben jót munkál, a mi küzdelmünket, botladozásainkat is felhasználva valami csodálatosat hoz ki az életünkből.