Lektio: Jel. 1-20.

Textus: Jel. 2, 1-7.

Az első szeretet

„…de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet.” (2,4.)

            Református bibliaolvasó kalauzunk szerint a Jelenések Könyvét kezdtük el olvasni a napokban. A Jelenések Könyve 81-96 között keletkezett, Domitianus uralkodása alatt, szerzője János apostol, aki száműzetésben egy lakatlan szigeten, Patmoszon élt. A könyv elején Krisztus hét levelét találjuk, Kis-Ázsia hét gyülekezetéhez címezve.

Lelki útravaló a mai napra

Jézus Krisztus, őrizz meg a mai napon is szeretetedben!

Ne lopj! (2Móz 20,15)

A mai nap. Felkeltem újra. Élek. Létezem. És
valószínűleg ma is le fogok feküdni. Egyetlen nap,
amely nem ismétlődik meg soha többé. Most van először
és utoljára. Olyan, mint a többi. De mégis más. Mert
nem lesz többször, nem lesz ismétlése, nem lehet
újraélnem. A mai nap csak ma van, egyedül a ma
ajándéka. Tudatában vagyok ennek?? Eseményeket hordoz
magában, talán találkozásokat is, de csendet
mindenképpen, pillantásokat, új, eddig nem megélt
dolgokat.

Lelki útravaló

Mindenható Istenünk! Vezess minket Krisztushoz!

A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az
égre emelni, hanem mellét verve így szólt: Isten, légy
irgalmas nekem, bűnösnek. (Lk 18,13)

Ismerjük őt. Ismerjük Krisztust. Tudjuk, hogy mit
tett, mikor hol volt, kinek mit mondott. Ismerjük őt,
tudjuk, mit vár el tőlünk. Azt, hogy ne csak ismerjük,
hanem cselekedjük is mindazt, amit mondott. Hogy
kövessük őt, tartsuk meg az ő parancsolatait. Mert ha
nem tesszük ezt, akkor nem kapjuk meg az ő szeretetét
sem.

Lelki útravaló a mai napra

Uram! Nézz ma is rám! Ments meg, ha bajban vagyok!
Vigasztalj, ha erőtlen vagyok! Légy velem örömömben
is. Nélküled elvesznék. Jöjj! Ámen.

A hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de
hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem
szövetsége nem inog meg - mondja könyörülő Urad.

 (Ézs 54,10)
A világban nagyon sok rosszat elkövetünk, ami Istennek
nem tetszik, amiért haragudhatna ránk. De ő ezt nem
teszi! Inkább őriz minket, véd, táplál, vigyáz ránk.

Lelki útravaló a mai napra

Légy velünk, Urunk!
Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki
énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet
szívetekben az Úrnak. (Ef 5,19)

Az élet szép! És ez nemcsak valamilyen ócska sláger
unásig koptatott refrénje, nem az a közhely, amit az
ember akkor sem vehet komolyan, ha odaillő. Az élet
szép, mert tele van apró örömökkel. Olyanokkal,
melyeket meg kell találni, de megtalálva boldogságot
adnak. Olyanokkal, melyek az élet árnyékos oldalait is
feledtetni tudják.

Lelki útravaló a mai napra


Január 9.
Atyám! Hálát adok neked végtelen szeretetedért!
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét,
és váltságot szerzett neki. (Lk 1,68)
Ezzel a mondattal kezdődik Zakariás éneke. A próféta
Keresztelő János születése után hálát ad Istennek,
hogy meglátogatta népét. Mi a rendkívüli ebben a
hálaadásban? Az, hogy Jézus ekkor még nem született
meg. Zakariás mégis úgy beszélt a Messiás
eljöveteléről, mint megvalósult tényről.

Lelki útravaló a mai napra


Január 8.

Jézus Krisztus, engedd szívemet szívedbe!
Ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és
teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint
magunkat, sokkal több az minden égő- és
véresáldozatnál. (Mk 12,33)
Azt, hogy mit gondolunk Istenről, milyennek látjuk
vagy valljuk őt, a többi emberhez való viszonyunk
nyíltan tükrözi. Akár már az is, hogy mit gondolunk
egymásról, ismerőseinkről, ismeretlen emberekről. Mert
ahogyan bánok az emberekkel, gondolkozom róluk - úgy
bánok és gondolkozom Istenről.